A befagyott váll szindróma egy jelentősen mozgáskorlátozó állapot, fokozatosan csökkenő fájdalommal és mozgásbeszűküléssel.
Első leírása 1934-ből származik, Codman nevéhez fűződik.
A bicepsz izom a felkar elülső részén található a vállövet az alkarral köti össze, így a könyök hajlítás és forgatás a fő szerepe, de a felkar váll izületi stabilizálása is feladata, a felkarfejet lenyomó funkciója is van. Az izom mindkét vége inakkal csatlakozik a csontokhoz, ez az ín a váll körül kettéválik egy hosszú és egy rövid ínra. A hosszú fej a felkarcsont fejéven szembe néző vápa tetején, míg a rövid fej a hollócsőr nyúlványon tapad. Ezek a tapadási pontok a leginkább sérülékenyek.
A vállizület feletti tér beszűkülése miatt a kar emelésekor a rotátor köpeny súrlódik a felette lévő csontba, ami sorozatos használat esetén fájdalmat, gyulladást, mozgáskorlátozottságot okoz.
Anatómia
A rotátor köpeny a vállizületet körülvevő 4 izomból álló köpenyszerű képlet, amely a felkarfejet a vállizület közepén tartja minden mozgás alkalmával, a váll emelésében és forgómozgásokban segít.
A rotátor köpeny felett a lapocka egy nyúlványa (acromion) helyezkedik el nagyon közel, a kettő között csak egy vékony zselés anyaggal töltött nyáktömlő helyezkedik el. Ez a tömlő csökkenti a súrlódást a két felszín közt a kar mozgása közben.
A rotátor köpeny a vállizület stabilizálásában és mozgatásában kap szerepet. 4 különböző izom köpenyszerűen körbeveszi a felkarcsont fejét.
A lapocka izületi vápűja kicsi és sekély a felkarfejhez képest, ezért egy gyűrűporc (labrum) szélesíti ki a vályút minden irányban, így a fedettség és a stabilitás nő. A porcos szerkezet miatt akár nyíróerőket is képes elnyelni egy bizonyos fokig, de mint a térdizületben a meniscusok, ez is el tud szakadni, vagy le tud válni az alapjáról.
A vállízület extrém mozgásokra képes, melyben a 4 izomból álló rotátor köpeny segít. Csontok, inak, szalagok is nagyban hozzájárulnak a stabilitáshoz. Az extrém mozgástartomány következménye a váll izület sérülékenysége.
Ficamról akkor beszélünk, amikor a felkarfej elhagyja a lapockán található izületi vápát. Ez különböző erőbehatásokra különböző irányokban történhet.
