Mi a vállficam?

A vállízület extrém mozgásokra képes, melyben a 4 izomból álló rotátor köpeny segít.  Csontok, inak, szalagok is nagyban hozzájárulnak a stabilitáshoz. Az extrém mozgástartomány következménye a váll izület sérülékenysége.

Ficamról akkor beszélünk, amikor a felkarfej elhagyja a lapockán található izületi vápát. Ez különböző erőbehatásokra különböző irányokban történhet. 

Két fő irány
  • Elülső-alsó vállficam (95%)
  • Hátsó vállficam (4%)

Elülső ficam leginkább akkor jön létre, amikor rátartanak a játékos dobókezére az eldobás pillanatában, vagy eleséskor rossz helyzetben támaszt ki a sérült. Hátsó ficam pedig inkább áramütéskor vagy epilepsziás roham kapcsán alakul ki. A vállficamok gyakorisága a fiatal korosztályban nagyobb és gyakrabban igényel ellátást. A 20 év alatti betegeknek elülső traumás vállficam után közel 100% esélyük van egy újabb ficamra. Ez az esély 30 év felett már csak 70% és tovább csökken.

Tünetek
  • a váll rugalmas rögzítettsége
  • extrém fokú fájdalom
  • deformitás
  • duzzanat
  • ujjak zsibbadása (amennyiben az idegek nyomás alá kerülnek)
  • típusos testtartás
Vizsgálat

Fizikális vizsgálat:

  • le kell vetőztetni a beteget derékig
  • a fájdalmas terület kitapintása
  • a deformitás, duzzanat, rugalmas rögzítettség vizsgálata
  • keringési, beidegzési vizsgálat

Röntgen

Minden esetben szükséges, még a helyretétel előtt. Fontos tudni, hogy a váll egyszerű vagy töréses ficama áll-e a háttérben.

Mi történik a vállficam során az ízülettel?

Az első ficam pillanatában a szalagok és a porcok, szalagok, ízületi tok  sérülnek, szakadnak, leválnak a vályú csontos pereméről. Ha nagyon nagy vagy szerencsétlen volt az erőbehatás, akkor csontos károsodás is előfordul a vápa peremén. A teljes ficam során a fej benyomódik a felső hátsó részen, amit Hill-Sachs sérülésnek nevezünk. További ficamok esetén a csontos sérülések növekszenek és az instabilitás egyre csak fokozódik.

Kezelés

Repozíció (helyretétel):

A ficamot helyre kell tenni, amint lehet. Ha felkarfej visszakerül a vápába, akkor a fájdalmak azonnal lecsökkennek egy elviselhető alapszintre. A ficam helyretételére különböző metódusok vannak, azonban minden módszer lassú mozgásokból, melyhez a beteg ellazult állapota szükséges. Ha nem sikerül visszatenni a helyére, akkor altatásban kell megkísérelni, először fedetten, ha így sem sikerül, akkor nyílt feltárásból műtéti úton lehet megcsinálni.

Rögzítés:

Miután a ficamot helyre tettük, az izületet rögzíteni kell, melyre többféle rögzítés lehetséges:

  • kendővel felkötjük a kart (a kar a hason befelé forgatott helyzetben, hátsó ficam esetén soha, mert így kiugrik az izület)
  • kifelé forgatott helyzetben rögzítik (nehézkes rögzítés, de jobbak a hosszú távú eredmények a 20 év alattiak 100% körüli újraficamodási aránya 40%-ra esik vissza ebben a rögzítőben)

Helyretétel és rögzítés utáni lehetőségek:

A betegnél ki kell zárni a ritka, de annál súlyosabb idegsérülést. Kontroll rtg felvétel minden esetben szükséges. Amennyiben csontos érintettség is van, és műtéti megoldás jön szóba, akkor CT vizsgálat szükséges. Mindig készítünk 3D rekonstrukciót a vápáról és a fejről is a csontsérülések mértékének meghatározásához.

Konzervatív kezelés

Fiatal, középkorú, első ficamos betegeknek, akik nem élsportolók, konzervatív kezelés javasolt, mely 3 hét rögzítést jelent kétrészes felkarrögzítőben. Ezt követően kezdhető el a gyógytorna, mely kezdetben passzív, majd aktív tornát jelent. Ezt követően a későbbiekben proprioceptív torna jön szóba, mely az ízületi helyzetérzékelését segíti elő. A közép-és időskorú betegeknél érdemes ultrahang vizsgálatot készíteni rotátor köpeny sérülés kizárása érdekében. 

Idős, agg korú betegeknél 1 hét rögzítés után kezdetben ingamozgás, majd passzív, később aktív torna javasolt.

Műtéti kezelés
  • 30 év alatt első elülső traumás vállficam, aktív sportoló domináns keze ajánlható a műtéti stabilizáló kezelés, de általában konzervatív.
  • 30 év alatt kettő, vagy annál több traumás vállficam után műtéti stabilizáló kezelés javasolt.
  • 45 év felett amennyiben van rotátor köpeny sérülés, akkor műtéti rotátor köpeny visszarögzítésre van szükség, stabilizáció másodrendű.

Egyéb esetekben lehet várni és gyógytornával segíteni, stabilizálni a vállat. Tudni kell ugyan, hogy a szövetek (porcok, szalagok) amik leszakadtak nem nőnek vissza a helyükre, hanem egy rossz helyzetben rögzülnek, majd, és a váll instabilitása kóros csúszkálás korai porckárosodáshoz vezet.

1. Arthroscopos stabilizáló műtét

A leszakadt porcokat és megnyúlt szalagokat 2 lyukból arthroscopos (kamerás, tükrözéses) módszerrel az eredeti helyére visszarögzítjük, és ezzel helyreállítjuk az anatómiát. Az izületi vápába horgonyokat ültetünk, majd ennek segítségével rácsomózzuk a leszakadt porcot. Sem izmokat sem szalagokat nem vágunk el, a beteg ízületen belül dolgozunk ezért a műtét utáni fájdalom minimális. 

2. Bristow-Latarjet műtét

Nem anatómiai jellegű csontátültetéses műtét, melynek 3 effektusa van:- Az átültetett csontblokk megnagyobbítja a vápa felszínét ezért nehezebben megy ki a fej. 

  • Az egyik izmon (subscapularis) keresztül helyezzük be a blokkot, ez megfeszíti az izmot, ami ellenáll a ficamnak. 
  • Bankart effektus: a visszarögzített szalagok is stabilizálják az ízületet. 

Nyílt műtéti feltárásból végezzük. Ezt a csontos műtétet akkor végezzük, ha a vályúból több mint 20%-os csonthiány van, vagy a Hill Sachs sérülés extrém nagy, és a ficamban elakadást okoz.

Eredmények

30 év alatti fiatalokban ahol nagy a mozgásigény, ott nagy a következő 2 évben az ismételt ficam aránya:

  • Kendővel rögzített esetben 80-90%
  • Kifelé forgatott helyzetben rögzített esetben 40-45%
  • Stabilizációs műtét esetében 5-10%

Idősebb korban (50 év felett) a ficamok 90%-a rotátor köpeny sérüléssel jár, de ebben az életkorban a ficamok száma csökken és a törések száma nő. A betegeknek nem az instabilitás a problémájuk, hanem a rotátor köpeny szakadásból adódó kar emelési képtelenség és fájdalom.

Rehabilitáció

Minden kezelés után fontos szerepet kap a gyógytorna, az izmok tonizálása, erősítése. 3 hétig csak minimális test előtti aktív mozgatás, passzív ingamozgások és karfelkötő viselése javasolt. 6-8 hét múlva éri el a beteg a teljes mozgásterjedelem 80%-át és kb. 3 hónaposan a teljeset. Ekkor térhet vissza a sporthoz és 6 hónappal a sérülés után lesz teljes értékű a válla és versenyezhet vagy űzhet kontaktsportot. Kezdetben a kifelé forgatás és a testtől távolító mozgás együttesétől tartózkodni kell a gyógytorna során is.